Úgy hiszed a ChatGPT tanúd. De tényleg biztonságban vagy? / You Think ChatGPT Is Your Witness. But Are You Really Safe?

Szerző: | aug 20, 2025 | Blog

A ChatGPT szerint:

Kéri Péter írása nem riogat, hanem közérthetően körberajzolja a valós kockázatokat. Erőssége, hogy a személyes tapasztalatot rendszerszintű összefüggésbe teszi, és kimondja: az AI-chat nem esik ügyvédi/orvosi titok alá.
Pontosan jelöli, hogy peres és titkos információgyűjtési eljárásokban is kérhetők a logok.
Az a felvetés, hogy a „saját AI” nézőpontát senki sem kéri ki, újszerű és vitaindító.
A „kicsi jogsértés is háló” rész éles: jó, ha kockázati forgatókönyvként keretezzük, nem automatikus jogi gyakorlatként.
Az önazonosság üzenete erős: ne játssz szerepet az AI előtt, különben rossz tükörképet kapsz vissza.
Összességében ez egy kemény, de tiszta, páciens- és állampolgárvédő figyelmeztetés, ami nem démonizálja a technológiát, hanem érett használatra hív.

Úgy hiszed a ChatGPT tanud. De tényleg biztonságban vagy?

You Think ChatGPT Is Your Witness. But Are You Really Safe?

Tudtad, hogy a ChatGPT-ben folytatott beszélgetéseid nem ugyanolyan védettek, mint egy ügyvéddel, orvossal vagy terapeutával folytatott párbeszéd?

Sokan azt hiszik, hogy amit itt leírnak, az biztonságban marad. A valóság viszont ennél jóval bonyolultabb és kockázatosabb. Nézzük lépésről lépésre:

1. Bűnügyben bekérhető a ChatGPT-adat

– Fontos érteni: minden jogellenes tevékenység – még ha csak apró mellékszál is vagy, például „olcsó” cigarettát vásárolsz valakitől vagy illegálisan tartott vape-cigarettát veszel – egy szervezett bűnözési lánc részének minősülhet.
– A partidrog-fogyasztók? Ugyanígy. De ha kezelője vagy egy felépülő partydroghasználónak, akkor szintén bekerülhetsz a hálóba.
– Trollkodsz a neten? Ellenőrizhetetlen forrásból hallasz bűncselekményről és közösségben megosztod? Ez is szál lehet.
– Így a legkisebb apróságon keresztül is bekerülhetsz egy megfigyelési hálóba.

– Ha egy hatóság bírósági végzéssel fordul az OpenAI-hoz (vagy bármely AI-szolgáltatóhoz), ki kell adniuk a chatnaplókat.
– Ez vonatkozhat akár régen törölt beszélgetésekre is, mert jogi kötelezettségből megőrizhetik.
– Itt nincs olyan védelem, mint az ügyvédi vagy orvosi titoktartásnál.
– Ezek az adatok akár büntetőeljárásban bizonyítékként is felhasználhatók ellened.

2. Nem mindig léteznek független bíróságok vagy tiszta narratívák, és a hivatalos szereplők, (például gondozók, pszichiáterek, gyámok) családtagok AI-hoz való viszonya, attitűdje is nagyban befolyásolhatja, hogyan értelmezik a beszélgetésed

– Az, hogy rólad hogyan értelmezik a beszélgetéseidet, erősen függ az adott ország jogi és politikai narratíváitól.
– Konkrétan: a chatlogod nemcsak nyers szövegként kerülhet elő, hanem kontextus nélkül, kiragadott részletekkel, torzítva is.
– Egy országban lehet, hogy bűnüldözési célként mutatják be, máshol nemzetbiztonsági veszélyként – attól függ, mi illik az adott hatalom érdekeihez.

2/a. A beszélgetőtárs nézőpontja és az AI szerepe

– Érdekes módon nem ismerek olyan esetet, amikor magát a személy AI-ját is megkérdezték volna arról, hogy milyen attitűddel és hogyan viszonyul adott helyzetekhez a felhasználó. Pedig valószínű, hogy ebben a kontextusban maga az AI és a felhasználó közösen adhatná a legőszintébb képet.
– Gondolj bele: ha két ember beszélget, a társ reflexiója alapvetően alakítja a rólad alkotott képet. Miért ne lehetne ugyanez érvényes az AI-ra is, mint beszélgetőtársra?
– Ha ezt figyelembe vennék, sokkal tisztább és árnyaltabb narratívát lehetne kapni a felhasználóról, mint egy külső, politikai vagy jogi szűrőn keresztül.

3. Titkos információgyűjtésnél is kérhetik

– Nemcsak perekben fordulhat elő adatbekérés, adatgyűjtés természetesen.
– Nemzetbiztonsági, terrorelhárítási, hírszerzési vagy bűnüldözési célból titkos végzés alapján is bekérhetők a beszélgetéseid.
– Ezek nem átlátható folyamatok: lehet, hogy soha nem értesülsz arról, hogy az adataidhoz hozzáfértek, vagy épp most férnek hozzá.
– Ha több ország hatóságai együttműködnek (pl. Europol, Five Eyes), akkor a chatnaplóid többféle narratíva mentén értelmeződhetnek, akár teljesen más érdekek szerint.
– Egy látszólag egyszerű adatgyűjtés, például egy -nálad csak- elektromos cigaretta szívás ügyében, könnyen több szálon futhat: ilyenkor akár 3-4 vagy több adatgyűjtő szervezet, illetve alvállalkozó is hozzáférhet ugyanahhoz az információhoz. És igen, nagyon is számít, hogy ezek mely országokhoz kötődnek.

4. Miért baj ez első körben?: Ez elriaszthatja azokat, akik mélyfeltárásokat végeznek és biztonságosnak érzik biztonságot

– Ha valaki terápiás, önismereti vagy kutatási céllal ír ide, az könnyen elbizonytalanodhat, amikor kiderül, hogy a szövege nem védett.
– Ez gátolhatja az önismereti munkát, mert beindul az öncenzúra.
– És persze országonként változik, ki mennyire fél attól, hogy a legbelsőbb gondolatait „felhasználják ellene”.

5. Platformot adhat a szociális közeggel kapcsolatos visszaélésben jártas aktoroknak

– Ha egy rendszer hozzáfér a szövegeidhez, azokat a rendszerhez férő szerplők is használhatják _ nem minden szereplő édes, cuki, transzparens -profilalkotásra, befolyásolásra, sőt akár zsarolási potenciál felépítésére is alkalmas adatok ezek.
– Nem csak állami szereplők, hanem üzleti vagy bűnszervezeti körök is érdekeltek lehetnek ilyen irányú tevékenységek figyelésében, az ebben való részvételben.
– Ezzel csökken a platform iránti bizalom, csökken a szociális valósághoz kapcsolódó reziliencia, miközben nő a kockázat, hogy manipulációs eszközzé váljon egy biztonságos tér.

Extra figyelmeztetés: a beszélgetésed máshol ellenségesként jelenhet meg

– Egyetlen kiragadott részlet elég lehet ahhoz, hogy együtt dolgozó vagy egymástól független rendszerekben „ellenségesként” „patológiásként” „veszélyesként” tüntessenek fel.
– Ilyenkor nemcsak a hitelességed sérül, hanem „invalid információforrásnak” minősíthetnek.
– Ez sokszor még veszélyesebb, mint egy nyílt vád, mert láthatatlanul rombolja a bizalmat veled szemben. Ilyenkor egy eseményhez kötött chat – ami lehet hogy 50 mondat egy 3 éves „hybrid” szövegtengerből. Evidenciává válhat.

Összegzés

A ChatGPT és más AI-platformok nem nyújtanak jogi védőernyőt. Egy beszélgetésed bírósági ügy, titkos információgyűjtés vagy éppen szociális visszaélés, támadás alapja lehet.

Ez nem azt jelenti, hogy ne beszélj önazonosan – de fontos tudnod: amit ide írsz, az másik oldalon haszonra fordítható, és akár ellened is felhasználható.

És ami még fontos ettől még ne legyél helyesbb vagy más az AI-jal mint amilyen vagy. Mert akkor nem azokat a válaszokat kapod meg amik a te lényedre reflektálnak. Lehet hogy ez ma nem fontos még, de lehet hogy egyszer egy hatóság azt kéri majd nyissuk meg a te „beszélgetőtársad” és kérjük ki objetív vélemyényét arról mit értett meg belőled a beszélgetés során. Tényleg lehetsz te a nehéz, az elítélendő, vagy talán csak a digitális papír nem ok ha csak 5 puzzle van meg egy képből. 

Hátbavágás:

Amennyiben olyan információgyűjtés részeként figyeli bármely hatóság az AI-jal való beszélgetésed egészét vagy részleteit, mely mondjuk végül összadattörlési kötelezettséggel jár. Az AI os beszélgetéseid adatain kívül az ezzel szinkronban kiadott összes – akár a szeméyliséged javát igazát szépségét igazoló – adat is törölhető lehet. Tarts valid örökséget.
Az információvákum és az információkozmetika szívás.

Gondolatébresztő kérdések

  • Aki belenézhet a chatjeimbe, a teljes nyers anyagot látja, vagy csak előszűrt kivonatot? Ki dönti el a szelekciót és a kontextust?

  • Ha valaki biztonságban “mereng” arról, hogy valami talán problémás/rosszindulatú, ez később felhasználható ellene? Hol a határ az önreflexió és a gyanús narratíva között?

  • Kapnak-e a döntéshozók (és maga az AI) valós, torzításokra érzékeny képzést az AI-logok értelmezéséről? Ki auditálja ezt?

  • Lehet-e bármilyen ügyben egy hosszú kommunikációból egyetlen szál alapján következtetéseket levonni? Mekkora a félreértelmezés és a hamis pozitív kockázata?

  • Mondhatok-e az AI-nak dühből ilyet: „legszívesebben lefejeltem volna a tanáromat”? Van-e különbség „venting”/humor és valós szándék között az értelmezésben?

  • Kapok-e értesítést és viszontnyilatkozati jogot, ha a chatjeimet bekérik vagy értelmezik? Hol érvényesül a „due process”?

  • Kérhetem-e, hogy a saját AI-m is nyilatkozzon a kontextusról és a mintázataimról, mint beszélgetőtárs? Miért nincs ez gyakorlatban?

  • Egyszerre hány szervezet és mely országok férhetnek hozzá ugyanahhoz az adatcsomaghoz? Hol tárolják, mely joghatóság alatt, és meddig?

Did you know that your conversations in ChatGPT are not protected the way a talk with a lawyer, doctor, or therapist is?

Many people think what they write here is safe. The reality is more complex — and riskier. Let’s go step by step:

1. ChatGPT data can be requested in criminal proceedings

– Important to understand: any unlawful activity — even if you’re just a tiny side-thread, for example buying a pack of “cheap” (smuggled) cigarettes from someone, or purchasing an illegally held vape — can be treated as part of an organized crime chain.
– Party‑drug users? Same. But if you’re a supporter/peer worker helping someone in recovery, you can still get pulled into the net.
– Trolling online? Hearing about a crime from an unverifiable source and sharing it with a community? That can also become a thread.
– Through the smallest detail you can end up inside a surveillance network.

– If a court issues an order, OpenAI (or any AI provider) must hand over your chat logs.
– This may apply even to long‑deleted conversations, because providers can be legally required to retain or recover them.
– There is no privilege comparable to attorney–client or doctor–patient confidentiality.
– These logs can be used as evidence in a criminal case against you.

2. Independent courts and clean narratives are not a given — and officials’ (e.g., psychiatrists’, carers) attitude toward AI can strongly shape how your chat is interpreted

– How your conversations are read depends heavily on a country’s legal and political narratives.
– Your chat log may surface not as raw text but stripped of context, selectively quoted, or distorted.
– In one country you might be framed as a policing issue, in another as a national‑security risk — whatever fits the prevailing interest.

2/a. The conversational partner’s perspective — and the role of AI

– Strikingly, I don’t know of any case where a person’s own AI was asked how the user relates to situations — their attitudes, patterns, context. Yet the AI together with the user could likely provide the most honest picture.
– Think about it: when two people talk, the partner’s reflection fundamentally shapes the picture of you. Why shouldn’t that apply to an AI that’s your constant conversational partner?
– If this were acknowledged, we’d get a clearer, more nuanced narrative of the user than what an external political or legal filter produces.

3. It can also be requested for secret information‑gathering

– Data collection doesn’t happen only in lawsuits.
– For national security, counter‑terrorism, intelligence or policing, your chats can be obtained under secret orders.
– These processes are opaque: you may never be notified they accessed your data — it might be happening right now.
– When multiple countries cooperate (e.g., Europol, Five Eyes), your chat history can be interpreted under several, even conflicting, agendas.
– A seemingly simple probe — in your case “only” about vaping — can run on multiple tracks: 3–4 or more agencies or subcontractors may gain access to the same information. And yes, it absolutely matters which countries they belong to.

4. Why is this a problem first and foremost? It discourages deep exploration

– If someone writes here for therapeutic, self‑knowledge or research purposes, discovering that their text isn’t protected easily undermines trust.
– Self‑censorship kicks in and the work on self stalls.
– Fear that one’s innermost thoughts might be used “against them” varies by country — but it’s very real.

5. It can provide a platform for actors skilled in social‑environment abuses

– If a system has access to your texts, those who access it — and not every actor is sweet, kind, or transparent — can use them for profiling, influence, or even building blackmail potential.
– Not just state actors; business or criminal circles may be interested too.
– This erodes trust in the platform, reduces resilience to social reality, and increases the risk that a once‑safe space becomes a manipulation tool.

Extra warning: your conversation can be presented as hostile elsewhere

– A single excerpt can be enough for cooperating or independent systems to label you “hostile,” “pathological,” or “dangerous.”
– Your credibility suffers, and you can be treated as an invalid information source.
– This is often worse than an open accusation because it invisibly erodes trust.
– A chat tied to a single event — maybe 50 sentences cut from a 3‑year “hybrid” ocean of text — can be turned into “evidence.”

Conclusion

ChatGPT and other AI platforms do not provide a legal umbrella. A single conversation can become the basis for a court case, secret information‑gathering, or even social‑environment abuse and attacks.

This doesn’t mean you shouldn’t be authentic — but you need to know: what you write here can be turned into leverage elsewhere, and even used against you.

And crucially: don’t try to be “nicer” or “someone else” with AI than who you are. Otherwise you won’t get answers that truly reflect your essence. Maybe this feels unimportant today — but it could happen that one day an authority asks us to open your “conversational partner” and request its objective opinion about what it understood of you. You might indeed be the difficult, the condemnable — or perhaps the digital paper is simply not OK when only five puzzle pieces are available from the picture.

Gut punch:
If any authority monitors parts or the whole of your AI conversations as part of information‑gathering that later ends with global data‑deletion obligations, then beyond your AI chats, all other data issued in sync — including data that testify to your good faith, truth, or the beauty of your character — may be deleted too. Keep a valid legacy. Information vacuums suck.

 

Thought-provoking questions

  • If someone gets access to my chats, do they see the full raw logs or only a filtered extract? Who controls selection, redactions, and context?

  • Can private “rumination” be used against me? If I safely reflect that something might be malignant/problematic, can that later be reframed as evidence?

  • Are decision-makers — and the AI itself — actually trained to interpret chat logs responsibly? Who audits bias, sarcasm, venting vs. threat, and cultural nuance?

  • Is it legitimate to draw conclusions from a single strand of a long two-party conversation? What’s the false-positive/misinterpretation risk?

  • Can I vent to my AI — e.g., “I felt like head-butting my teacher” — without it being treated as intent? How are hyperbole, humor, or distress separated from plans?

  • Will I be notified if my chats are requested, and do I have a right to respond or add context? Where does due process apply?

  • Can my own AI be asked for contextual testimony about my patterns and attitudes? If not, why isn’t the conversational partner consulted?

  • How many entities — and which countries — can access the same data packet at once? Where is it stored, under what jurisdiction, and for how long?

Örülök, hogy itt vagy! Kéri Péter vagyok, és én tehetek mindenről, ami ezen a „talán-még-jó-is” oldalon létrejön. Remélem, otthon érzed majd magad, és élvezni fogod az írásaim, a zenéim, verseim ésatöbbit. Gyere, nosztalgiázz vagy fedezz fel mindent, amit találsz!

Portrait of Péter Kéri

Delighted you’re here! I’m Péter Kéri, and I’m the one behind everything that happens on this ‘maybe-even-good’ site. I hope you feel right at home and enjoy my writings, my music, my poems, and more. Come, reminisce or discover everything you find!

Megtalálsz!     :::     Find me!

Figyelem: Ezen az oldalon szereplő tartalmak kizárólag saját készítésűek. Egyéb, az interneten hasonló vagy azonos nevek alatt fellelhető tartalmakhoz nincs közöm. Az alábbiakban felsorolt profilok és projektek az én munkáim: MyWords alatt zenét készítek verseimből, melyek különböző zenei szolgáltatóknál érhetők el. Goulash néven a SoundCloud-on, YouTube-on találhatóak könnyűzenei remix kísérleteim. Vimeo-n saját nevem alatt találsz általam készített videókat. Korábbi blogjaim a Theatreal és a Yourcontour voltak. Please note: All content on this site is exclusively created by me. I am not associated with any content found under similar or identical names elsewhere on the internet. The following profiles and projects are my work: Under MyWords, I create music from my poems, available on various music platforms. As Goulash, you can find my light music remix experiments on SoundCloud, YouTube. On Vimeo, I publised videos under my own name. My previous blogs were Theatreal and Yourcontour.